Kerek évforduló: száznyolcvan éve volt a nagy árvíz Pesten

Oszd meg másokkal!

Desktop
Az elöntött Pest, forrás: ludbriko
Az elöntött Pest, forrás: ludbriko

Száznyolcvan éve, 1838. március 13-án éjjel tört Pest városára történetének legnagyobb és legpusztítóbb árvize.

A szabályozatlan Duna mindig is fenyegetett árvizekkel, de a város csak nőtt és nem törődött a folyóval. Az 1837-es év vége csapadékos volt, aztán pedig szokatlanul hideg, így a Dunán jégtorlaszok alakultak ki. Január 6-án a folyó el is öntötte Buda mélyebben fekvő utcáit. A pesti tanács csak ekkor kapott észbe, és nem eléggé, az előző "nagy", az 1775. évi nagy árvíz méretéhez való torlaszokat hordattak a partra. 

Egy darabig szerencséje volt a városnak, mert  a Szentendrei-sziget visszafogta a lezúduló jég- és víz áradatot, de ez a szerencse nem tartott ki a végtelenségig. A jég március 13-án délben kezdett töredezni és elindult lassan lefelé, de a következő akadály a Csepel-szigetnél megállította. A "visszaforduló" áradat pedig jóval magasabb volt a védműveknél. Még aznap éjszaka átzúdult a jeges víz a Vigadónál, aztán hajnalra a váci és a soroksári gáttal is végzett. 

A hatalmas mennyiségű víz beborította szinte egész Pestet, szigetszerűen emelkedtek ki az áradatből a magasabb pontok. (Hogy mennyire "lapos" Pest, jól látszik a térképrészletből, ahol a fekete vonal az áradat határát jelzi, igen, valahol a mai Rottenbiller utca - Rózsák tere környékén, ahol a kicsit magasabb homokdűnék fogták meg a vizet.) 

A Duna március 15-i tetőzéskor a mai nagykörút mentén volt a legmagasabb a víz, ugyanis itt húzódott a Dunának egy, a többi városrésznél alacsonyabban fekvő, kiszáradt ága. Józsefváros, Ferencváros és Terézváros alacsonyabb területeit két méternyi víz borította; a legnagyobb vízmélységet, 2,6 métert, Ferencvárosban mérték.

Korabeli adatok tanúsága szerint az áradás összesen 2281 házat pusztított el a pesti oldalon, 827-et súlyosan megrongált és 1146 maradt meg épségben. A budai oldalon a kár jóval kisebb mértékű volt, ugyanis a házak túlnyomó része magaslatra épült, így a víz nem érte el azokat. Budán összesen 204 ház omlott össze, 262 rongálódott meg súlyosan, valamint 2023 maradt épen. Körülbelül 50-60 ezer ember vált hajléktalanná, többségükben pesti lakosok, 22 ezren pedig mindenüket elveszítették.

A három napig tartó katasztrófahelyzetben hősök születtek, mint Wesselényi Miklós, és persze voltak gyávák. 

Az árvíz dúlása tette ugyanakkor lehetővé, hogy egy rendezettebb és építési szabályok közé fogott Pest alakulhasson ki a romokon. A József nádor vezette Szépítészeti Bizottság szigorú szabályokat szabott, nem lehetett vályogot használni tartószerkezetként az újjáépítéshez, előírták a falak vastagságát, a belmagasságot, valamint a házalap mélységét is. Az árvízszintnél mélyebb udvarokat föl kellett tölteni. A rendelkezések betartása érdekében a városban szintjelző táblákat helyeztek el. Az építkezéseket ezentúl csakis hivatalosan engedélyezett tervrajz alapján lehetett elkezdeni. 

A még meglévő táblák listáját megtalálod mondjuk itt is.)

 

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?