Muci a nemzetközi tudományos élet résztvevője lett

Oszd meg másokkal!

Desktop
Fotó:  Surányi Linda/Budakeszi Vadaspark
Fotó: Surányi Linda/Budakeszi Vadaspark

Találkoztatok már Mucival? A Budakeszi Vadasparkban? Csak hogy tudjátok, mostantól híres tudományos személyiség. (De azért továbbra is örül a látogatásotoknak.)

Az aranysakálok táplálkozási szokásait vizsgáló kutatási projektben vett részt a Budakeszi Vadaspark aranysakál nősténye. A bécsi Universität Für Bodenkulture szakemberei az állatkerti körülmények között élő aranysakálok táplálkozási szokásait vizsgálták, ami alapján a vadonélő példányok viselkedésére is következtetni tudnak - olvashatjátok tovább a részleteket is a vadaspark beszámolójában, itt, a - természetesen aranysakálos - videó alatt.

Komoly nemzetközi karriert futott be Muci, a Budakeszi Vadaspark nőstény aranysakálja: az osztrák Universität Für Bodenkulture kutatói, Jennifer Hatlauf és Matilda Klinkhart ugyanis egy, az aranysakálok táplálkozási szokásait vizsgáló kutatásuk főszereplőjéül választották.

A két kutató a Goldschakal Projekt keretein belül a hazánkban is igen nagy számban előforduló aranysakál táplálkozási szokásait vizsgálták. Két koplalónapot követően Muci válogatott finomságokat (nyúl-, kecske- és egérhúst) kapott, a szakemberek pedig azt figyelték meg, hogy a sakál hol és hogyan kezdi meg a zsákmányt, mennyit eszik, és mit csinál az étel megmaradt részeivel. A kétnapos koplalásra azért volt szükség, hogy a korábban elfogyasztott táplálék teljesen kiürüljön a sakál szervezetéből, a kutatásnak ugyanis az aranysakál ürülékének vizsgálata is része volt – mindez azért fontos, mert az ürülék alapján a természetben élő aranysakálok táplálkozási szokásaira is könnyebb lesz majd következtetni.  

Az ilyen típusú vizsgálatok jelentős segítséget nyújtanak a hazánkban és Európában egyre terjedő aranysakálok táplálkozásának és életmódjának megismerésében. Az aranysakál egyébként a folyószabályozásoknak köszönhető élőhelyvesztés miatt Magyarországon a XX. század közepére szinte teljesen kihalt, ám az 1990-es évek során délről, elsősorban Szerbia felől ismét terjedni kezdett, mára pedig már az egész ország területén megtalálható. Annak ellenére, hogy az aranysakálok már több száz éve jelen vannak a Kárpát-medencében, viselkedésükről a mai napig elég keveset tudunk. Az elmúlt évtizedekben több hazai és külföldi egyetem kutatói is foglalkozni kezdtek az aranysakál táplálkozási szokásainak megismerésével, és a fajra gyakorolt pozitív és negatív környezeti hatások feltérképezésével – ez pedig az állat természetes élőhelyének és így magának az aranysakálnak a védelmében is nagy segítséget nyújthat.

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?

Hirdess nálunk!

Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!

Legyél a szerzőnk!

Rendszeresen írnál a környéked eseményeiről, boltjairól, kocsmáiról, kulturális programjairól, utcáiról és játszótereiről? Ne habozz, vedd föl velünk a kapcsolatot!

Partnerek